A szúrós csodabogyó nevét a levélszerű, ellaposodott szárképleteiről (másnéven fillokládium) kapta, amelyek tojásdad-lándzsásak, általában 10-30 mm hosszúak és 10-12 mm szélesek. Ezek a levélhez hasonló szárképletek ép szélűek, bőrszerűek, merev szúrós hegyben végződnek, azonban a valódi levéltől eltérően ezeken virág és termés van. Valódi levelei aprók, pikkelyszerűek, amelyek a levélágak tövénél helyezkednek el.
Maga a növény 20-60 cm (ritkán akár 1 m) magas örökzöld, évelő cserje. Áprilisban-májusban virágzik, kétlaki növény. Virágai aprók, szirmai fehéreszöldek. Termése 10-15 mm átmérőjű, húsos élénkpiros bogyó, 1-2 maggal a közepén.
Ez a növény elsősorban Nyugat- és Dél Európában, valamint Nyugat-Ázsiában őshonos. Magyarországon leginkább a Dél-Dunántúl erdeiben található meg, néhol akár tömegesen is.
A szúrós csodabogyó (Ruscus Aculeatus) az egyszikűek osztályának spárgavirágúak rendjébe, ezen belül a spárgafélék családjába tartozik. Magyarországon védett cserje. Ezeken a neveken is ismerhetik: egértövis, spárgatövis, vadpuszpáng.
Félárnyékban érzi magát a legjobban, a korai fagyokra érzékeny, az aszályt nehezen viseli. Zárt lombozatú erdőkben lassabban nő.
A mai orvostudomány a krónikus véna vérellátottság hiánya miatt kialakuló tünetek kezelésére használja, a kozmetikában a bőrproblémák elleni készítmények hatóanyaga.
Magyarországon ma a természetvédelmi értéke 10.000,- Ft.
